Idézet...

„Sokan panaszkodtatok, hogy még semmi alkoholos ötletes cikket még nem írtam...”

Olvasom a fenti bevezetővel induló blogot, a felvezető biztató, mindig örömmel tölt el, ha ismeretterjesztés keretében a pálinkafőzés helyes, és jó gyakorlatáról ötletes, szakmai cikkben szólalnak meg a szerzők. Ez, a mai kusza pálinkás világban akár hasznos is lehet, segíthet, egyfajta receptet adhat a pálinkakészítés bonyolult műfajában.

Nos, a "panaszkodók" is hasonlóan bizakodhatnak, mert íme jön az "alkoholos ötletes cikk", lássuk!

Idézet...

„…a Ti kedvetekért leírom nektek a gyümölcs pálinka készítésének folyamatát, remélem tetszeni fog, és hasznosnak bizonyul...”

Íme, a "panaszosok" panasza meghallgatásra talált, kedvükért tollat ragadott a szerző, egyuttal bízik abban, hogy a pálinkakészítés, blogban leírt technológiája tetszést arat majd, és ami fontos, talán hasznosul is kellő hatékonysággal. Ez is nemes dolog, szép küldetés, kérdés azonban, hogy  11 sorban (ennyi a blog terjedelme) kifejthető e a pálinkakészítés terjedelmes folyamata? Ilyen egyszerű lenne? NEM! De nézzük!

Idézet...

„A gyümölcs pálinka hagyományosan kevert gyümölcsből készül.”

No, no, csak jelzem, ha a gyümölcspálinka kevert gyümölcsből készül, akkor abból kizárólag „vegyes-gyümölcspálinka” lesz! Gondolom, ez azért nem meglepő! Ha viszont a pálinka, mondjuk szilvából készül, akkor az „szilvapálinka” lesz, ez sem meglepő! Ha például a szilvapálinka fajtaszelektált szilvából készül, akkor az mondjuk, „Besztercei szilvapálinka” lesz, lehet! Így aztán  ami  igazán meglepő , az a szerző "kevert" ötlete, egyedi értelmezése, filozófiai fejtegetése a pálinka eredetéről, majd leszögezi,  „A gyümölcs pálinka hagyományosan kevert gyümölcsből készül.”! Ejnye-bejnye! Szóval, az itt, és ilyen módon terjesztett szakmaiság azt gondolom permanens módon hibás, nagyon nem tetszik, kifejezetten nem hasznos, és hát úgy ahogy van, nem igaz, és még csak nem is hagyományos! De nézzük a további öleteket!

Idézet...

„Az idénynek megfelelő gyümölcsöket egy hordóba gyűjtjük, és addig rakjuk a következő idényi gyümölcsöket hozzá, amíg a hordónk meg nem telik.”

Most megismerhetjük a vegyes-gyümölcs kissé zavaros, cefrézési technikáját, miszerint van egy (erjesztő) hordónk, amelybe, az érési sorrendnek megfelelően, folyamatosan rakjuk a különböző gyümölcsöket.

Vigyázat, azért időben, ne a végtelenségig logisztikázzunk, mert baj lehet! A vázolt folyamat persze csak akkor lehet jó, ha a különböző gyümölcsök 8-10 nap alatt bekerülnek a hordóba, ami viszont kizárólag akkor lehetséges, ha az érési időszakok egymásba „csúsznak”, közel egybe esnek! Arról van szó, hogy az erjesztést végző élesztők már az első napokban beindítják az erjedést, amikor is, meghatározott ritmusban végzik tevékenységüket, a cukrok bontását, így nem szakszerű őket több héten át „terhelni”, "macerálni", „fárasztani” folyamatosan adagolt friss gyümölccsel, mert túlterheljük őket, ilyenkor az élettevékenységük lelassúl,  vontatottá válhat, esetleg leállhat!

Ekkor nagy ám a baj, mert rossz lesz a fajlagos pálinkakihozatal, az ilyen módon vezetett erjesztési folyamatban, a keletkező aromaanyagok minősége, mennyisége kifogásolható, következésképpen a pálinka-szakmai tevékenységünk nem lesz hatékony, ugyanakkor meglehetősen szakmaiatlan! Azért ne feledjük, az erjesztés nagyon kényes folyamat, itt nagy szükség lehet az alapos és sokszinű szakmai ötletességre, de méginkább a szaktudásra!

Közben persze nem derült fény arra, hogy a hordó folyamatos töltésekor, milyen mélységű gyümölcsfeltárást végeztünk, illetve végeztünk-e egyáltalán, élesztő jutott-e a cefrébe, mert mindez alapvető szakmai kérdés volna! Ez most nem derül ki a cikkből, vélhetően a rendelkezésre álló szűkös blogfelület miatt!?

Aztán az sem, hogy mi történik akkor, ha az érési fázisok a normális évjárattól eltérően, időben „szétcsúsznak”? Ekkor hogy, és miként lesz vegyes-gyümölcs -cefrénk, vegyes-gyümölcspálinkánk?

Van ötletem! Úgy, hogy a különböző gyümölcsfajtákat külön gyűjtjük, erjesztjük, majd amikor – kedvező feltételek mellett – az erjedés befejeződik, akkor igényünknek, ízlésünknek megfelelő arányban a cefréket „házasítjuk”, összeöntjük! Majd jöhet a főzés! Ez is egy ötlet, talán még szakmai is, bár elég rövid terjedelmű!

Idézet...

„Sose lehet igazából pontosan megállapítani, hogy a gyümölcs pálinka mikor készül el igazán...”

Hát, igaz ami igaz, sose hallottam ilyen szakmai kitételt, én úgy tudom, hogy egy képzett főzőmester többnyire meg tudja állapítani mi várható a cefréből, a felöntött cefréből mennyi idő alatt lehet alszeszt főzni, majd az alszeszből a várható pálinkamennyiség jó közelítéssel számítható. Az a mester pedig aki nem tudja, hogy a pálinka mikor készül el "igazán", az talán  igazából ne kísérletezzen vele, mert az sose lesz igazán, igazi pálinkás, sőt a nyert párlat sem lesz igazi pálinka! Igaz?

Nos, ilyen „alkoholos ötletes cikket” olvashattunk ismeretterjesztés címén a szakmáról, „nem alapfokon...”, ami biztos, attól némiképp lentebb!

 "Hallgatni, amikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna" (Széchenyi)