Olvastam a DELUXE MAGAZIN-ban közölt, eredetvédett pálinkákról szóló írást, mely jó érzéssel töltött el, mert kivonatosan ugyan, de kellő közérthetőséggel ismertette az eredetvédelem lényegi elemeit.
Kell az ilyen értelmű tájékoztatás, fontos, azért, mert azt hiszem sokan nem pontosan értjük az eredetvédelem lényegét, pedig az említett földrajzi termőtájakon termesztett gyümölcsök egyedi értéket hordoznak, mely értékek – úgy tudom - kellő gondossággal, szakmaisággal, megfelelő technikával-technológiával jó eséllyel a párlatba, a pálinkába átvihetők. Ez elvben rendben van!
Azon tétováztam a továbbiakban, hogy ha az elv stimmel, akkor mindez a gyakorlatban vajon hogy működhet, működik? Nagy bajom, hogy szeretem keresni a dolgok miértjét, ami sokszor nem sikerül, de okulok belőle! De hogy érthető legyek, idézek a magazin azon részéből, ahol a Békési Szilvapálinka bírálata olvasható, íme:
„Üde, virágos-mézes illat, a szilva "muskotályos" jellege nagyon erős.”
Értem, az üdeség elvárható, amennyiben nem érlelt pálinkáról van szó, ez rendben! A virágos jegyek a párlat szépségét, illatgazdagságát, eleganciáját adják, ez is rendben! Nagyjából, – úgy tudom - ilyen egy jó szilvapálinka!
.jpg)
Ezt követően a továbbiakban már el(ki)akadtam! El(ki)akadtam, mert meglepett a minősités azon megállapítása, miszerint a pálinka muskotályos dominanciája erőteljes, úgy tudom, ez ritkaság számba megy, és hogy nem kis szakmai attrakció a liliom, az akácvirág, a bodza illatvilágát – szilvából - ilyen erővel produkálni! Mondhatnám lehetetlen, bár a fene se tudja, nézzünk utána!
Érdekes kihívás, átgondoltam!
Tehát ha a pálinka gyümölcsalapját, teljes egészében mondjuk a Besztercei muskotályos alkotja, az jót tesz, mert ekkor lesz muskotály! Ennyi?
Sajnos, rossz hír, hogy bár a gyümölcs beltartalmi értékek -mondjuk- elvben optimálisak, tehát látszólag minden rendben van, sajnos a muskotály ekkor sem lesz kiugróan magas mennyiségben, azt is mondhatnám igen visszafogott, decens lesz. Igen, mert ez egy ilyen gyümölcs! Kényes fajta, és kevés muskotályt produkál!
Nos, hát ebből a makacs muskotályból kellene a pálinka erőteljes, muskotályos illat és íz dominanciáját produkálni, egy korrekt erjesztési folyamat után, kiváló lepárlástechnika-technológia alkalmazásával. Úgy tudom, azt hallottam, nem egyszerű szakmai mutatvány!
De még ezzel is lehet próbálkozni, a baj másutt van, nos, segít az eredetvédelemi törvény vonatkozó passzusa, íme:
„A termék előállítására Vörös szilva (minimum ötven százalék) és a besztercei, stanley, illetve ageni fajta használhatóak.”
Teljes a zavar! Most már végképp nem értem a muskotályos ügyet, kényszeredetten próbálom összerakni az információkat, de valami nem kerek! Miért?
Azért, mert ha min. 50%-ban Vörös szilva a pálinka alapja, akkor logikailag a muskotály jelenléte itt és most kizárható, pontosabban fogalmazva, ekkor nyomokban sincs muskotály! Itt nincs zavar, ez így kerek!
Ha pedig a maradék 50 %-ot három különböző típusú szilvafajta adja, de egyik sem muskotályos, ekkor a helyzet az előzővel azonos! Ekkor sincs muskotály! Itt sincs zavar, ez is kerek!
Némi muskotályos reményt csak az adhat, ami mellesleg az idézett törvényi részben nincs specifikálva, a Besztercei szilva, ha az nem más, mint a Besztercei muskotályos változata.
Nos, ekkor halvány remény mutatkozhat, bár a túlzott optimizmus most sem indokolt, mert a muskotályos szilva, a törvényi szabályozás szerinti összetételben, arányait tekintve, vélhetően jelentős kisebbségben van, annak minden hátrányával együtt! Ezért aztán a Besztercei muskotályos képtelen a már idézett, erőteljes muskotályos dominanciáját hozni! Ez is kerek!
Ezek után logikailag felvetődhet a kérdés, nos akkor hol állunk most, lehet muskotály, ha igen miből, és mennyi, mi is a helyzet?
Először arra gondoltam, hogy itt eredeti, eredetvédett furcsaságról, varázslatról van szó, ami így önmagában persze butaság, inkább talán érdekes, de nehezen védhető, gyümölcs-szakmai kérdéssel állunk szemben!
Igen, mert van egy törvényileg garantált gyümölcsalapunk, melyben talán létezik egy kis hányad muskotályos szilva, ami a mennyiségéből következően, nem adhat garanciát a későbbi dominanciára, ugyanakkor a gyakorlat szerint, a végtermékben ez a kevés muskotály -fene sem érti- erőteljesen feldúsul , karakteressé válik! De hogyan?
Ezek után feltételezem, talán nem tévedek, hogy a fentiekben leírtakból, az említett fajta összetételben, a törvényt betartva, intenzív muskotályos dominanciával bíró szilvapálinka, azt hiszem nem lehet! Nem lehet? Nem tudom, mert az imént vázolt logikámmal szemben, a gyakorlat az ellenkezőjét mutatja! Nem tudom! Ez ismét nem kerek!
No de ne legyek igazságtalan, lehet hogy a bírálók tévedtek, esetleg nem volt helyén adott pillanatban az érzékszervük? Talán! Bár kétségeim vannak, mert a muskotály olyan tipikus, viszonylag egyszerűen azonosítható illatalkotó, melyet, főként ha erősen dominál, eltéveszteni nem lehet! Tényleg nem lehet!
Most akkor hol az igazság?
Talán a borban, a muskotályos borban!
