A mai Jam-ben a „otthoni-pálinkafőzés” kapcsán, pálinkaszakértőként megszólalt J.József, aki logikusan, okosan vezette le az „otthoni-főzés” problematikáját. A beszélgetés többé-kevésbé kerek volt, tisztán érzékelhetővé váltak azon anomáliák, amelyek miatt ez a fajta populáris ígéret, pontosabban annak gyakorlati beváltása, nem használ a hungarikumnak, nem javulhat az eddigi szokványos rossz minőség, nem szolgálja a feketegazdaság szürkítését, sőt ismerve a „magyaros” mentalitást, továbbra is menni fog az illegális vacakolás, pálinkafőzés címén, járulék és egyéb költség megfizetése nélkül!
Tehát J. József ezen helyzetértékelése rendben volt, az korrektnek tekinthető, de azért némi észrevételem mégiscsak van, ami nem kisebbíti az előzőekben említett pozitívumokat.
Nos, ami évek óta visszatérő, felkiáltó jeles kérdés bennem, a szakértői titulus használata. Hogy lehet egy jó tollú újságíróból, színvonalas könyvet író, pálinkaházzal rendelkező, viszont szakmailag erősen elfogult pálinkás havilapot készítő emberből pálinkaszakértő? SEHOGYAN SEM! Ha valaki a pálinka körül mozog, az attól még szakmai értelemben nem lesz szakértő, nem lehet szakértő! Ez az ügy azért sokkal bonyolultabb! Ugyanis az igazi szakértő tanulta, megtanulta a gyümölcsfeldolgozás, erjesztés, a lepárlás, a párlatok utógondozásának elméleti alapjait, így nagyjából ismerni fogja a különböző fázisokban lejátszódó fizikai-biokémiai-kémiai összefüggéseket, de ekkor még mindig nem lesz szakértő! Mindehhez kell jó néhány év tényleges főzési gyakorlat, ahol mód van összehozni az elméleti lehetőségeket a gyakorlati kivitelezhetőséggel, ahol aztán minden eldől. Itt lehet kialakítani az illatok és ízek szerkezetét, itt lehet ismerkedni a párlatrészek alkotóival, azok minőségre gyakorolt jó, vagy rossz hatásával, és persze itt lehet hibázni is, mégpedig nem is kicsit! Tehát így már talán látható, érzékelhető, hogy ez a folyamat igen bonyolult, de csak ennek révén lehet valaki szakértő! Ha ez nem így zajlik, akkor csak kinevezett, önjelölt szakértőkkel állunk szemben, akik nem azok mint aminek láttatják magukat, ugyanakkor ez a szerepkör tetszik neki! Talán helyesebb lenne ilyenkor a „pálinka értő”, "pálinkabarát" kifejezést használni, ugyanis ha hasonló jó szándékkal nyilatkozik meg, ekkor is tud használni az ügynek, és ez a lényeg. A szakértői titulust pedig, hagyjuk meg a pálinkásoknak, a hozzátartozó felelősséggel együtt. Ezt azért is mondom, mert ma már megszámlálhatatlan szakértő létezik, akik egyre csak szaporodnak, hígítva ezzel a szakmát, a színvonalat, ők felelősséget nem vállalnak, nem is vállalhatnak, így a szakértésük szakszerűtlen, hiteltelen.
Visszatérve az eredeti gondolathoz, ami még kimaradt a Jam-ből, az nem más, mint a ma is legálisan működő sok-sok szeszfőzde, alacsony színvonalú szakmai tevékenységének az említése, a főzött, gyenge minőségű pálinkák millió literekben mérhető mennyisége. Hát ez sem biztató, mi több sajnálatos, némiképp jelzik a fogyasztói közízlés helyzetét, a pálinkafőzők termelési kultúrájának egy helyben topogását, olykor a szakmai felelőtlenséget, mindezt
a tradíciókra hivatkozva. Pedig ezek ellenőrzött módon működő üzemek!!
Hát ide is kellenének igazi pálinkaszakértők, szakértő pálinkások, a „pálinka értők”, az önjelölt, a kinevezett szakértők sokasága helyett!
