pá"LINK"a-"ÜGYEK"

Sok tévhit lengi körül a pálinkát, de még inkább a pálinkafőzést.
Érdekes a téma, sokan értik, még többen nem értik. Ma, amikor nehéz a
gazdasági környezet, egyre erősödik a konkurencia, érdemes elgondolkodni
a szakmán, annak működési mechanizmusán, a főzéstől az értékesítésig
bezárólag.
Első lépésként érdemes néhány alapvető tényt rögzíteni, íme...
* A pálinkafőzés szakma, melynek szigorú szabályai vannak,
melyeket nem illik túllépni.
* A pálinkafőzés kézműves szakma, individuális tevékenység, ami
egyedi jegyeket kölcsönöz a megalkotott terméknek, ez adja az értékét.
* A fenti megállapításból az következik, hogy maga a
pálinka-alkotás folyamata sohasem demokratikus, inkább
diktatórikus.
* A jól képzett szakember nélkülözhetetlen, kellő innovatív
képességekkel.
Ha tehát a fenti feltételek többé-kevésbé összeálltak, akkor jó
eséllyel színvonalas termék, jó pálinka állítható elő. Ez idáig talán
rendben van, de saját tapasztalatomból, sok-sok éve tudom, hogy mindez
nem garancia semmire, ha a komplex folyamatot, szakmai hozzá nem
értésből, hatalmi beavatkozással szétverjük. Hogy érthetőbb
legyek...
Ha elkészül egy új termék, egy új pálinka, hiteles szakember -
főzőmester -vezetésével, szakmai alázatával, akkor a logikus
következő lépés az, hogy az értékesítéssel megbízott team a terméket
eladja. Hangsúlyozom, eladja, ez a feladata, viszont nem feladata a
pálinkafőző mester alkotásáról, munkájáról szakmai értékítéletet
mondani - ez a piac feladata-, nem feladata a termék piacra jutásának a
megakadályozása, mert neki a terméket piacra kell vinni, és ott eladni!
Viszont feladata, hogy ismerje meg az értékesíteni kívánt termék
alaptulajdonságait, a vevő színvonalas tájékoztatása érdekében.
Feladata, a terméket előállító főzőmester tájékoztatása a vevői
információkról, a még jobb minőség elérése érdekében. Ebben az
ideális folyamatban elkészül a termék, és hogy a vállalkozás
életképes lehessen a kereskedő eladja, el kell adnia! Mert ez a
FELADATA, leegyszerűsítve CSAK EZ!
Talán az előzőekből jól érzékelhető a felelősségi - tevékenységi
jogkörök tartalma, határai, azaz mindenki a saját szakterületén
teljesít, az említett két szakterület nem mosható össze, mert két
különböző szakmáról van szó! Legfeljebb a kölcsönös érdekeken
alapuló, konstruktív együttműködés működhet, tiszteletben tartva a
szakmai határokat.
Ettől érdekesebb, mi több visszás az a sajnos a gyakorlatban
alkalmazott metodika, melyet az alkalmazók tudományos megalapozottságú
modellként próbálnak magyarázni. Miről is van szó?
Akkor, amikor a fentiekben említett, szakmailag megalapozott folyamatot
"átfordítják", azaz minden fordítva működik, jönnek a problémák. Az
értékesítésért felelős vagy felelősök szakmailag naiv, értelmetlen
ajánlásokat (utasításokat) fogalmaznak meg a fejlesztési módokra, előre
irányt mutatnak a készítendő pálinka értékeire, majd fenntartják
maguknak az elkészült termék jövőjéről a döntés jogát, természetesen
szakmai ismeret hiányában.
Aki valaha csak néhány évet eltöltött a szakmában, az jól tudja, hogy a
fejlesztés, a "gyümölcstől a palackig" folyamat az rendkívül bonyolult
szakmai lépések sorozata, ahol a minőségért sokszor keservesen meg kell
küzdeni, és a végeredmény hosszú hónapok után látható. A párlat
előállítás folyamatába a "partvonal mellől" bekiabálni nem
lehet, utólag pedig a szakmai konzekvenciák levonása a főzőmester
feladata. Így lesz egy kézben, átlátható, és kezelhető a szakmai munka.
Ezt illene látni!
Az előzőekben említett "fordított" típusú folyamat csak arra jó, hogy a
későbbiekben kellő önigazolás legyen arra vonatkozóan, hogy miért nem
lehet a terméket eladni, illetve így lehet egy akár magas színvonalú
terméket "megölni".
Persze itt azért még valamiről szó van, nevezetesen arról, hogy az
ilyen magatartásforma azért lehet, mert valakik elhitetik valakikkel,
hogy ők értenek a pálinkafőzéshez, így joguk van dönteni, és mindezt egy
hierarchikus struktúrában hatalmi pozícióból gyakorolhatják is. No, ez a
SZAKMA tragédiája, már ahol ÍGY működik!