pá"LINK"a-"ÜGYEK"

Hallgatom a híreket... Itt is pálinkaverseny, ott is pálinkaversenv! Ez
önmagában örömteli, sok a pálinka, van jó pálinka, van gyengébb pálinka,
tehát versenyezni kell. Helyes, és nemes szakmai törekvés a
megmérettetés, mert ott ki kell derülnie a szakmaiságnak, az
igényességnek, a minőségi beltartalomnak.
Mondom mindezt az erőteljes marketing nyomással szemben, ahol a
megjelenés, a látvány, felülír lassan minden ésszerű arányosságot a
beltartalommal szemben.  Ez hiba lesz, mert a szakmaiság szakmai
küszöbérték alá tolása a pálinkafőzési folyamatokban
felelőtlenség,  végső soron károkozás. Kell a marketing, a reklám, de
nem mindenáron! Mondjuk ki, tudassuk, a pálinkafőzés az SZAKMA, melynek
szigorú szabályai vannak, ahhoz érteni kell, de mindenki nem érthet
hozzá!
De visszatérek mondandóm elejéhez, a versenyekhez. A versenyek legfőbb
kellékei, a pálinkákon túl, a jó versenybírák. Hát itt meg kell állni!
Jó, persze tudom, ebben az országban megszámlálhatatlan "szakértő"
létezik, sőt egyre többen lesznek, legalábbis a kinevezett, az
önjelölt szakértők, akik csak beszélnek a jól betanult sablonszerű
illat-és íz alkotókról, akik sajnos így bizonyos értelemben, mindezzel
ártanak a szakmának. Azt gondolom nem ezek az igazi bírák, ők nagyon
sokára lesznek nemesek, igaziak. Tulajdonképpen nem is ezzel van a baj,
mert ilyen volt, és lesz, a felelősség inkább azoké, akik elhitetik az
említett "szakértőkkel" azt, ami szakmaellenes, ami bűn. Itt lobbik
működnek negatív értelemben, "szakértő" barát ajánl "szakértő"
barátot, semleges szakértők sokasága semlegesíti a pártatlanságot, ki
tudja milyen megfontolásból. Sejteni persze lehet! Ma Magyarországon
lehet valaki néhány hónapos tanfolyamot követően főzőmester-
pálinkafőző, lehet valaki néhány bírálói tréning után szakértő,
minden elméleti és gyakorlati ismeret nélkül. No ez az igazi Unicum!
De hogy ne legyek igazságtalan, tegyünk említést a bírálókat oktatókról
is, akiknek a szakmai felelőssége talán nem lebecsülendő, hiszen úgy
"oktatnak" az illat, és íz alkotókról, a technológiai hibákról, vagy az
értéket adó párlatstruktúráról, hogy az előállítás folyamatait nem
ismerik, egy szakmailag korrekt párlat kialakításában nem lehetett
részük. Így aztán az egész hiteltelen, és árt. Aki persze mindezt
éveken át megélte, az talán érti a folyamat és a gyakorlathiányos
állapot nehézségét, problematikáját, pontosabban mindebből következik
valami, amit valaki így fogalmazott meg:
"a ló mindkét végén veszélyes, a közepén pedig kellemetlen."
Ez annyit tesz, hogy aki a fenti módon "pálinkára száll", annak mindkét
végén - elő-és utópárlati fázisban is- veszélyes lesz, a közepén pedig
hihetetlenül kellemetlen. Persze akinek mégiscsak a legkellemetlenebb
lesz, az a PÁLINKA! Ezért kár!
De menjünk vissza a versenyekhez...
Vagy talán ne menjünk sehova sem, hiszen ha valaki az említett módon
kapta meg a bírálói képzést, és lett bíráló, akkor talán nem is lesz,
lehet verseny? Vagy mégis? És lesz, mégpedig nem is akármilyen, ki
fognak osztani 60-70 %-nyi érmet, díjat, így mindenki jól jár!
Megérte, megéri? Nézőpont kérdése, aki a díjat adja az is boldog, mert
adhatott - volt bőven - aki kapta, a pálinka, Ő is rendben van, mert
akkor is kapott ha jó volt, akkor is amikor nem! Senkit sem zavar,
merthogy " a legnemesebb bornak is van seprője", a pálinkásoknak is.